A Bizottság a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló uniós stratégiájában a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló intézkedéseket dolgozott ki. Ezek közül a 9. intézkedés "A vidékfejlesztés jobb összehangolása a biológiai sokféleséggel kapcsolatos igényekkel, valamint a mezőgazdasági termelők és erdészek biodiverzitás megőrzésében való együttműködését segítő eszközök kidolgozása" kiemeli a regionális és helyi szintekre szabott vidéki stratégiák és programok kidolgozásának szükségességét. Az ugyanezen stratégia 10. intézkedése, amelynek célja "a genetikai sokféleség megőrzése és támogatása az európai mezőgazdaságban", hangsúlyozza a mezőgazdaság genetikai sokféleségét támogató konkrét agrár-környezetvédelmi intézkedések, valamint a genetikai sokféleség megőrzésére irányuló stratégia kidolgozásának fontosságát.
Az EU közös agrárpolitikája (KAP) hangsúlyozza, hogy "a földbirtoklás, a földhasználat, a természeti erőforrásokhoz és a tudáshoz való hozzáférés és a földhöz való hozzáférés tisztázása", valamint "a környezeti hatásvizsgálat ellenőrzése és elvégzése, valamint az intézkedések meghozatala" hozzájárul a biológiai sokféleséget támogató mezőgazdaság kialakításához. Valójában "a gazdálkodóknak és a földtulajdonosoknak rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel csökkenthetik a tevékenységük által az élőhelyekre és fajokra gyakorolt hatásokat".Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Élelmezési és Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Bizottsága "A világ élelmezési és mezőgazdasági biológiai sokféleségének helyzete" című jelentése bizonyítja, hogy az élelmezési rendszereink alapját képező biológiai sokféleség eltűnőben van, ami komoly veszélybe sodorja élelmezésünk, megélhetésünk, egészségünk és környezetünk jövőjét. Ha egyszer eltűntek, az élelmiszer-rendszerünket fenntartó és az élelmiszert termesztő és/vagy szolgáltató embereket fenntartó fajok már nem lesznek visszaszerezhetők. A kisebb biológiai sokféleség azt jelenti, hogy a növények és az állatok sebezhetőbbek a kártevőkkel és betegségekkel szemben. Ezért az élelmiszer-ellátó iparnak és a mezőgazdasági ágazatoknak közös, hosszú távú perspektivikus stratégiát kell kidolgozniuk, amelynek célja az élelmezésbiztonság és a környezetvédelem aktivizálása.
Az EU szakpolitikája ezen a területen az AR és a mesterséges intelligencia hasznosítását célozza a hozamok növelése és a gazdálkodók motiválása érdekében világszerte. "Az olyan szőlőkultúrák esetében, mint a kannabisz, a paradicsom és az uborka, a termelő 500%-kal többet tud elérni négyzetméterenként, ha tudja, hogyan kell gondozni a növényt, így a kiterjesztett valóságon keresztül történő augmentációban nagyon sok lehetőség rejlik. Az élelmiszerek iránti jelenlegi nagy kereslet és a népesség növekedési tendenciája az élelmiszertermelés területén is intézkedéseket tesz szükségessé. A magas szintű szakértői fórum előrejelzései azt mutatják, hogy a világ 2050-ben 9,1 milliárd fős népességének ellátásához 2005/07 és 2050 között a teljes élelmiszertermelés mintegy 70%-os növelésére lenne szükség.Macedónia, Törökország és Olaszország a világ egyik vezető országa a minőségi élelmiszertermelés, a bőséges és minőségi mezőgazdaság terén. A mezőgazdasági termelők és élelmiszertermelők szakképzési lehetőségei azonban nagyon korlátozottak, különösen a partnerek nyelvén és online. Az "Innovatív képzés - kiterjesztett valóság a zöld élelmiszerekért" (IT-ARGF) projektet azért hozták létre, hogy a gazdálkodók oktatásával megakadályozzák a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének eltűnését és a termesztési kapacitás maximalizálását a technológia segítségével biztosított eszközök és tudás révén.
Az EU közös agrárpolitikája (KAP) hangsúlyozza, hogy "a földbirtoklás, a földhasználat, a természeti erőforrásokhoz és a tudáshoz való hozzáférés és a földhöz való hozzáférés tisztázása", valamint "a környezeti hatásvizsgálat ellenőrzése és elvégzése, valamint az intézkedések meghozatala" hozzájárul a biológiai sokféleséget támogató mezőgazdaság kialakításához. Valójában "a gazdálkodóknak és a földtulajdonosoknak rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel csökkenthetik a tevékenységük által az élőhelyekre és fajokra gyakorolt hatásokat".Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Élelmezési és Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Bizottsága "A világ élelmezési és mezőgazdasági biológiai sokféleségének helyzete" című jelentése bizonyítja, hogy az élelmezési rendszereink alapját képező biológiai sokféleség eltűnőben van, ami komoly veszélybe sodorja élelmezésünk, megélhetésünk, egészségünk és környezetünk jövőjét. Ha egyszer eltűntek, az élelmiszer-rendszerünket fenntartó és az élelmiszert termesztő és/vagy szolgáltató embereket fenntartó fajok már nem lesznek visszaszerezhetők. A kisebb biológiai sokféleség azt jelenti, hogy a növények és az állatok sebezhetőbbek a kártevőkkel és betegségekkel szemben. Ezért az élelmiszer-ellátó iparnak és a mezőgazdasági ágazatoknak közös, hosszú távú perspektivikus stratégiát kell kidolgozniuk, amelynek célja az élelmezésbiztonság és a környezetvédelem aktivizálása.
Az EU szakpolitikája ezen a területen az AR és a mesterséges intelligencia hasznosítását célozza a hozamok növelése és a gazdálkodók motiválása érdekében világszerte. "Az olyan szőlőkultúrák esetében, mint a kannabisz, a paradicsom és az uborka, a termelő 500%-kal többet tud elérni négyzetméterenként, ha tudja, hogyan kell gondozni a növényt, így a kiterjesztett valóságon keresztül történő augmentációban nagyon sok lehetőség rejlik. Az élelmiszerek iránti jelenlegi nagy kereslet és a népesség növekedési tendenciája az élelmiszertermelés területén is intézkedéseket tesz szükségessé. A magas szintű szakértői fórum előrejelzései azt mutatják, hogy a világ 2050-ben 9,1 milliárd fős népességének ellátásához 2005/07 és 2050 között a teljes élelmiszertermelés mintegy 70%-os növelésére lenne szükség.Macedónia, Törökország és Olaszország a világ egyik vezető országa a minőségi élelmiszertermelés, a bőséges és minőségi mezőgazdaság terén. A mezőgazdasági termelők és élelmiszertermelők szakképzési lehetőségei azonban nagyon korlátozottak, különösen a partnerek nyelvén és online. Az "Innovatív képzés - kiterjesztett valóság a zöld élelmiszerekért" (IT-ARGF) projektet azért hozták létre, hogy a gazdálkodók oktatásával megakadályozzák a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének eltűnését és a termesztési kapacitás maximalizálását a technológia segítségével biztosított eszközök és tudás révén.
